A Nemezeti és Kulturális Minisztérium honlapjáról (www.nkom.hu/sajto/anyagok/tart/tisztelet.shtml)


1944 tavaszától Budapest 1945 februári felszabadításáig számos svéd, svájci, portugál és spanyol diplomata valamint a Vöröskereszt és a Vatikán képviseloi megállították a deportálásokat és megmentették az életét több mint 124 ezer budapesti zsidónak. A történészek ezt tartják a legnagyobb zsidómentõ akciónak a Holocaust történetében. Ma a budapesti zsidó közösség a legnagyobb túlélõ zsidó közösség Európában. A 22 országot képviselo diplomaták együttesen több tízezer zsidót mentettek meg a hal áltól. Sokuk országuk kormánya és külügyminisztériuma ellenére cselekedett. Mindegyikük veszélynek tette ki mind saját magát, mind családját, sokan kerültek hátrányos helyzetbe a háború után hõsies cselekedeteikért. Ezeknek a zsidó túléloknek és menekülteknek ma több mint félmillió leszármazottja él. A II. világháború egész története során ez volt a legjelentosebb humanitárius és hõsies akció, mégis szerte a világon sokan nem is tudnak semmit ezekrõl a nagyszerû emberekrõl és családjaikról.Az 1944-45-ben Budapesten zsidókat mento diplomaták a következok voltak:

Per Anger, 1944-45 között budapesti svéd attasé
Per Anger Raoul Wallenberg közeli munkatársa volt a svéd nagykövetségen. Személyesen járt közben a náci haláltáborokba deportált zsidóknak az érdekében. Más alkalmakkor a Budapestrol induló halálmenetekbol mentett ki zsidókat. Anger konzul zsidók ezreit mentette meg 1944 tavaszától a háború végéig, 1945 májusáig. Per Anger jelenleg a franciaországi Mentonban és Stockholmban él.


Lard Berg, 1944-45 között budapesti svéd konzul
Lard Berg is a budapesti svéd misszió munkatársa volt. Diplomata kollegáival együtt zsidókat mentett meg a náci és nyilaskeresztes deportálásoktól és a haláltól. Tetteiért a Jad Vasem kitüntetésében részesült.


Franz Bischof, Budapesten 1937-1945 között svéd érdekképviseleti alkonzul Budapesten
Franz Bischof 1944-45-ben aktív munkatársa volt Carl Lutznak a budapesti svéd nagykövetségen. Személyesen is bújtatott több mint 30 zsidót a náci deportálások és kivégzések elol.
Friedrich Born, a Svájci Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának Fotitkára Budapesten, 1944-45-ben
Friedrich Born 1944 májusában érkezett Budapestre. 1944 májusától 1945 januárjáig ezrével bocsátott ki vöröskeresztes menleveleket Budapesten. A fovárosban és környékén többezer zsidót mentett meg a deportálástól és a halálmenetektol. További négyezer zsidónak adott munkáltatói igazolást, megmenekítve ezáltal oket a deportálástól. Több mint 60 zsidó intézményt helyezett vöröskeresztes oltalom alá, 70 ezernél is több zsidó gyereknek és árvának teremtett otthont. Szorosan együttmuködve dolgozott a többi semleges diplomáciai misszióval, több tucat vöröskeresztes házat állított föl. Budapesten mintegy 1 1-15 ezer zsidó köszönheti neki életét.


Carlos de Liz-Texeira Branquinho, 1944-45-ben budapesti portugál ügyvivo
Carlos de Liz-Texeira Branquinho 1944-ben budapesti portugál ügyvivoként engedélyt szerzett a portugál korrmánytól, hogy szabad elvonulást biztosítson mindenkinek, akinek rokona volt Portugáliában, Brazíliában vagy a portugál gyarmatokon. Minden egyes ilyen dokumentumot Branquinho írt alá. 1944. október 15-e után igen nagy igény volt a menlevelekre. Branquinhónak tulajdonítanak 500 szabad elvonulást biztosító okiratot, valójában több mint 800-at írt alá. A portugálok nem sokkal ez után védett házakat alapítottak, amelyekben 800 zsidó talált menedéket. A nyilaskeresztesek állandó zaklatásai ellenére a portugál házak viszonylag biztonságban voltak a háború alatt. Branquinho a portugál követségen megnyitotta a Portugál Vöröskereszt irodáját, hogy gondját viseljék a zsidó menekülteknek.


Giorgio "Jorge" Perlasca, a budapesti spanyol követség "ügyvivoje" 1944-45-ben
Az olasz Giorgio Perlascának tulajdonítják többezer zsidó megmentését Budapesten. A spanyol polgárháborúban a Franco ellen vívott harcáért spanyol állampolgárságot kapott. Önként jelentkezett, hogy együtt dolgozzék a spanyol követséggel a budapesti zsidók megmentéséért. 1944 oszén Perlasca ellenorzése alatt a spanyol védett házakban a zsidók száma 300-ról 3 ezerre nott. 1944 novemberében a spanyol nagykövet elhagyta Magyarországot, de Perlasca a saját hatáskörében folytatta a munkát. Röviddel ezután kinevezte magát "spanyol nagykövetté" és ezrével adta ki a követség pecsétjével ellátott menleveleket. Trükkje bevált: a náci hatóságok tiszteletben tartották tekintélyét. Perlasca a budapesti spanyol védett házakat is oltalmába vette a nácik és a nyilasok támadásai elol. Több mint 3 ezer zsidó megmentését tulajdonítják neki.


Angel Sans Briz, 1944-ben spanyol nagykövet Budapesten
1944 nyarán Don Angel Sans Briz, a budapesti spanyol nagykövet Madridhoz folyamodott a Budapesten lakó spanyol zsidók megmentése ügyében. Sans Briz 500-700 menlevelet adott ki, és jóváhagyta több tucat spanyol ház létesítését Budapesten. A háború végére több mint 3 ezer zsidó menekült meg a spanyol követség papírjaival.


Henryk Slawik, 1944-ben lengyel ügyvivo Budapesten
Henryk Slawik volt a lengyel követségi ügyvivo 1944-ben Budapesten. Ezrével bocsátott ki olyan dokumentumokat, melyek azt bizonyították, hogy a budapesti lengyel zsidó menekültek keresztények. Száz ezek közül még gyerek volt, ok katolikus árvaházba kerültek. Slawikot elfogták és a mauthauseni koncentrációs táborba deportálták, ahol megölték.


Raoul Wallenberg, Budapesten Svédország különleges megbízottja 1944-45-ben
Wallenberg több mint 30 ezer magyar zsidónak adott ki diplomáciai papírokat. Megakadályozta, hogy a nácik deportálják és az auschwitz-birkenaui haláltáborban meggyilkolják a zsidókat. Zsidó önkéntesekbol alakult csapatával Wallenberg zsidók ezreit mentette meg a halálmenetektol. Tucatjával állított föl védett házakat Budapest több pontján. Fáradhatatlanul óvta a védett házakat a nácik és a nyilaskeresztesek támadásaitól. 1945 januárjában Raoul Wallenberget az oroszok letartóztatták, majd nyoma veszett. Munkásságáért világszerte nagy tisztelet övezi.
Carl Ivan Danielsson, 1944-45-ben budapesti svéd nagykövet
Carl Ivan Danielsson mint a budapesti svéd misszió vezetoje több tízezer magyar zsidó megmentésében muködött közre. Munkásságát Izrael a Világ Igaza kitüntetéssel hálálta meg.


Dr. Harald Feller, 1944-45-ben svájci nagykövet Budapesten
1944-ben dr. Feller lépett Maximilian Jaeger helyébe a budapesti svájci missziónál. Kinevezése óta fáradhatatlanul támogatta Carl Lutz konzult és a svájci védelem alatt álló zsidók megmentésének ügyét. Dr. Feller más semleges követségekkel együttmuködve állandó nyomást gyakorolt Horthyra és Sztójayra a zsidók üldözésének és deportálásának megszüntetése érdekében. Védelmébe vette a svéd követségnek azon munkatársait is, akiket a nyilasok zaklattak, hamis svájci útlevéllel látta el oket és szállást biztosított számukra. A háború vége felé dr. Feller zsidók tucatjait bújtatta konzuli rezidenciája pincéjében Budapesten. 1945 februárjában a szovjetek letartóztatták, és Moszkvába küldték más svájci állampolgárokkal együtt. 1946 februárjában engedték vissza Svájcba. Jelenleg Bernben él.


Dr. Carlos Almeira Afonseca de Sampayo Garrido, Portugália teljhatalmú nagykövete Budapesten 1944-ben
Dr. Garrido számtalan magyar zsidónak segített, akik a portugál követségen kerestek menedéket 1944-ben. Utódjával, Branquinhóval házakat és lakásokat bérelt, hogy védelmet biztosítson a zsidóknak, és megmenekítse oket a deportálástól és a haláltól. Közremuködött a magyarországi portugál zsidók védelmére kidolgozott politika kialakításában is. 1944 májusában áthelyezték Svájcba, ahonnan szintén közremuködött a zsidók érdekében.
Maximilian Jaeger, 1936-44 között budapesti svájci nagykövet


Jaegert 1936-ban Budapestre vezényelték, ahol Svájc még abban az évben nagykövetséget létesített. O volt a misszió feje, Carl Lutz közvetelen fonöke. Jaeger aktív szerepet vállalt a zsidók Auschwitzba való deportálásának megakadályozásában és a 76 svájci védett ház semlegességének tiszteletben tartatásában. Jaeger nagykövet tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy Carl Lutznak megteremtse a zsidómentéshez szükséges feltételeket Budapesten. Lutz azt vallotta, hogy a nagykövet mindig nagy cselekvési szabadságot biztosított neki, és tökéletesen megbízott benne. A háború kezdete óta rendszeresen tudósította a berni minisztériumot a magyarországi zsidók sorsáról.


Dr. Valdemar Langlet, a Svéd Vöröskereszt magyarországi küldötte 1944-45-ben
1944. június 11-én Carl Danielsson, a budapesti svéd nagykövet azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy engedélyezze a Svéd Vörökereszt csatlakozását a Magyar Vöröskereszthez, hogy elárvult zsidó gyermekek ezreinek tudjanak élelmet és szállást adni. Dr. Langlet azon nyomban humanitárius kampányba kezdett, együttmuködve a Magyar Vöröskereszttel. Langlet doktor és felesége svéd menleveleket adott ki és osztott szét magyar zsidóknak, ami lehetové tette, hogy megmeneküljenek a náci vagy nyilaskeresztes deportálástól és a haláltáboroktól

.
Carl Lutz, 1944-45-ben svájci konzul Budapesten

Lutz ötlete volt a Schutzbrief, a menlevél a budapesti zsidó menekültek számára. Ezekkel a menlevelekkel 10 ezer zsidó gyereket mentett meg, akiket Palesztinába küldtek. Több mint 50 ezer ilyen engedély nélküli menlevelet bocsátott ki. Ezen kívül része volt a svájci kormány oltalma alatt muködo 76 ún. védett ház felállításában is Budapesten. Lutz konzul felesége, Gertrud segítségével koncentrációs táborokból, deportáltak gyülekezohelyeirol és halálmenetekbol mentettek ki zsidókat. Több mint 30 ezer zsidó köszönheti neki az életét, azt, hogy megmenekült a náci Holocausttól 1943 márciusa és 6 1945 januárja között. Zsidó menekültügynökségek 50 ezerre teszik az általa megmentett zsidók számát.


George Mandel-Mantello, EI Salvador Tiszteletbeli Elso Titkára Genfben, 1942-45 között
George Mandel ortodox zsidó családba született Romániában, 1903-ban. Üzleti kapcsolatai révén 1939-ben EI Salvador és Magyarország Genfbe akkreditált tiszteletbeli konzula lett. Genfi irodájából már 1942-ben salvadori állampolgárságot igazoló papírokat adott ki a náci megszállás alatt levo európai országok zsidó lakosságának. Szorosan együttmuködött zsidó szervezetekkel és semleges követségekkel az életmento dokumentumok szétosztására alakult hálózat kiépítésében, különösen Magyarországon. Sok ilyen irat egy üres papír volt csupán, amelyet az tölthetett ki, aki kapta. Mantello dollárezreket költött saját pénzébol, hogy fedezni lehessen ezeknek az életmento dokumentumoknak a költségeit. Tevékenységéért két ízben is letartóztatták a scájci hatóságok. Mantello közremuködött az Auschwitzi Jegyzokönyv Európában való széles köru terjesztésében is.


Peter Zürcher, a svájci érdekek budapesti képviseloje 1945 decemberében
Lutz konzul egy svájci ügyvédet, dr. Peter Zürchert nevezte ki ideiglenes képviselojének Budapestre. Ennek az energikus férfinak a kinevezése rendkívül nagy szerencsének bizonyult. Néhány nappal azelott, hogy a szovjetek elfoglalták Budapestet, Zürcher meghallotta, hogy az SS azt tervezi, a gettó 70 ezer lakóját az utolsó pillanatban kiirtja. Zürcher megfenyegette az SS-parancsnokot, hogy háborús bunösként bíróság elé állíttatja, ha véghezviszi rémes tervét. A fenyegetés bevált, az SS-parancsnok megtiltotta embereinek, hogy belépjenek a gettóba, sot, még védelmezték is a zsidókat a nyilasoktól. Zürcher hosies tette miatt a pesti gettó lakói túlélték a háborút. Zürcher személyesen is közbenjárt a nemzetközi gettó svájci védett házaiban lakó zsidók érdekében, így azok elkerülték a nyilasok vérengzéseit.

  Vissza a fõoldalra

Embermentõk, további adatok