Felbukkan egy testvér

Apukámmal elkezdtük a családfa oldalágait keresgélni. Elovettük a
nagypapám által összegyujtött és megorzött anyakönyvi kivonatokat,
amit elotte sosem néztünk át, a meglévo bizonyítványokat, családi
fényképeket is figyelmesen átnéztük. Dédnagyapámnak, Sámuelnek
csak egy József nevu testvérérol tudott Apu. Ekkor viszont megtaláltuk
Sándor nevu testvérét is, egy családi fénykép hátoldalára volt írva a
neve. Ezek után értheto, hogy nagyapám ikeröccsei: József és Sándor.
   Ugyan ekkor került elo egy 1903-ban kelt névváltoztatási kérelem,
melyben a Handlei család a Halmos névre magyarosít.

Halmos Zsuzsi


 

Levéltár

A családfakutatás keretében elhazároztuk Illés Klaudiával,hogy hiányzó
adataink megszerzését az Országos Levéltárban folytatjuk. Telefonáltunk
eloször. de nem kellet bejelentkezni. Odamentünk az információhoz. Sajnos csak
úgy tudnak segíteni  ha pontos adatokat közlünk:név,születésihely,ido.Éppen
ezekre az adatokra lett volna szükség,így érdemben nem tudtak segíteni.
Segítságtül egy honlea címét kaptuk meg(www.hadifogoly.hu),ahol több
keresoprogram állt rendelkezésünkre. A honlap nem találtunk új adatokat a
családunkr vonatkozóan.

Illés Klaudia


Szökik a menyasszony

Szépanyámat kényszerbol adták férjhez egy gazdag úriemberhez, de neki voltak ellenvetései, ezért az esküvo utáni ünnepéjen megszökött. Pestre menekült ahol összeismerkedett szépapámmal, aki egy gazdag család sarja volt. Miután feleségül vette szépanyámat (nem valószínu, hogy törvényesen) nem is törodött vele. Egész nap egy kávéházban ücsörgött, csak este ment haza és a családdal vacsorázott.

Szépanyám felnevelte három gyermekét, majd mind a hat unokáját akikre szüleiknek nem volt idejük. Szépanyám elso férje valószínuleg jobban szerette feleségét, mint az ot. Mindegyik gyermeket a maga nevére íratta és a második világháború idején segített zsidó szépapámnak kikeresztelkedni.

Hajdu Laura


A boszorkány

Egy másik szépanyámról azt rebesgetik, hogy igazi boszorkány volt. Nem csak a babonáról van szó miszerint tudott asztalt táncoltatni, hanem arról is, hogy gonosz volt és rémesen hiú.

Ami nem csak mese hanem majdnem biztos, hogy megmérgezte a férjét. Ezek után magánál jóval fiatalabb szeretoket tartott és amikor megvakult muszemet csináltatott magának. Amerikai muszemet. Csak azért kiutazott Amerikába, mert a magyar muszem neki nem felelt meg!

Hajdu Laura


Hősi ősöm

Singer Rudolf, a nagyapám nagybátyja kalandos életu volt. Apját Singer Péternek hívták, aki 1914. júliusában, Fürön, egy felvidéki faluban született. Rudolf felnott korában Szekeresre változtatta a nevét. Családja látszólag kapitalista és nagypolgári volt. Gazdagok voltak. 1932-ben Rudolf leérettségizett,majd apja kérésére beiratkozott az orvosira. Ennek ellenére a
politika érdekelte jobban.Egyetem helyett a baloldali diákságot látogatta.1933- ban Párizsba utazott,ahol a filozófiával és az irodalommal foglalkozott az egyetemen.1933-1950 megszabadításokkal töltötte az életét,Franciaországban.Alapítója volt a francia ellenállási mozgalomnak.A fasizmus után megkapta az Ellenállási érmet és a pálmákkal ékesített Hadikeresztet.
   Végezetül annyit mondanék,hogy szerintem egy ilyen ember megérdemli,hogy tiszteljék.Sokszor felmerült bennem az a kérdés,hogy (pontosan idézem):
VAJON HONNAN SZEDETT ENNYI BÁTORSÁGOT ÉS EROT,HOGY EMBEREK EZREIT MEGMENTSE.

Singer Petra


 


Valami új kezdodik

A történet 1970.-ben kezdodött. A nagyapám testvére ekkor halt meg. Hét éves kislány Ágnes maradt félárván utána. Elotte a két család szinte minden hétvégét együtt töltött. Anyukám, nagybétám és egyetlen elso unokatestvérük nagy szeretetben gyerekeskedtek. A haláleset után sajnos minden megváltozott. Örökségi problémák miatt Ági anyja eltávolította fizikailag és lelkileg is az akkori 7 éves kislányt a családunktól. Nagybátyám 18 éves korában próbálta felvenni a kapcsolatot, anyu pedig 15 évvel ezelott próbálkozott. Ezek sajnos kudarcba fulladtak. Anyu nyáron rákeresett a nevére az Interneten így megtudtuk a foglalkozását pontos címét, telefonszámát. Osszel Szegeden járva apunak is megmutatta, hogy hol él egyetlen elso unokatestvére. Ezzel a dolog abba is maradt.

Két hete apu felhívta Ágit és megkérdezte oszintén, hogy akar –e beszélni anyuval. Erre ok 35 év után eloször beszéltek. Azóta képek jönnek, mennek a kis családunkról. Nagyon boldogok vagyunk, hogy nem maradt abba a kapcsolat örökre. Valami új kezdodött el, aminek nagyapám testvére is nagyon örülne. Nekünk a családi összetartás nagyon fontos. Nekem a fiú unokatestvér mellé lett egy 7 éves kislány is.

2005. 12. 04. Halmos Zsuzsi

 


A családfám

Döményi József – Nagypapám (anyai) 1942 – 2003

Döményi Józsefnek eredetileg a neve Mikulász lenn, csak hogy az anyukája (dédnagymamám) újra nosült és ezért mostoha apja nevére vette. A Mikulász név eredete Cseh – Szlovák, a dédnagyapám onnan származik.

Mészár István – Dédnagyapám (anyai) 1919 – 1995

Dédnagyapámat örökbe fogadta a Mészárs család Pest- Szentimrén 1919-ben.

Majd a késobbiekben a Hyperkinetikája miatt le kellet mennie vidékre Kunszentmiklósra, hogy megerosödjön. Ahol találkozott dédnagymamámmal, Bognár Juliannával (1926 – 1988) Három gyermekük lett Mészáros István, Mészáros József, Mészáros Ilona. Mikor dédnagymamám meghalt dédnagypapám elvett egy másik not, akire hagyta teljes vagyonát, ami el is tunt.

Dédnagypapám katona volt, és sokat mesélt anyukámnak, történetei közül egy: Olyanokat mesélt, hogy mikor katona volt az egyik kezdo katona elkésett az igazításról, és, hogy büntetésbol bezárták a boros pincébe. Hiába kiabálta, hogy segítség viperák, mindenki azt hitte, hogy csak szórakozik, másnap reggel már csak a hulláját találták, ami tele volt kígyóharapásokkal. A tiszt, aki bezárta másnap felakasztotta magát.

Szépnagyapám – Bognár József (anyai)

Szépnagyapám hét szilvafás nemes volt. A XVI. Században kapott adományos nemesi levelet a királytól Nagy– Szántói Bognár József és neje Rezegi Anna (1576- ban). Szépnagyapám egy szilvafáról leesve hallt meg.

Az apai ágon lévo családom Erdélybol származik, hatalmas nagy birtokunk volt de az elso világháború miatt el kellet menniük. Az átkeléskor szépnagymamám és még hat testvére mentek át a határon, csak hogy szépnagymamám egyik testvére megakadt a hóban és a katonák lelotték. A dédnagymamám mesélt egy legendát apukámnak miszerint mi rokonai vagyunk Drakulának. A történet szerint Drakulának nagyobb hatalma volt, mint a királynak ezért a király meg akarta ölni, de nem sikerült neki ezért megölte a családját, hogy így büntesse, de Drakula megörült, és olyanokat tett, hogy elkapott embereket és megette a májukat, lépüket. Közben a családját nem temette el, hanem úgy kezelte oket, mint ha még mindig élnének, etette, itatta oket. A legenda szerint Mátyás király elkapta, és bezáratta a tornyába, ahonnan a legenda szerint megszökött, és az erdélyi erdokben szedi áldozatait.

Dédnagyapám Illés Béla orvos volt a 2. Világ Háborúban. Egy nap azt mondta a Dédnagymamámnak, hogy lemegy cigiért a boltba, soha többi nem látták egy levelet küldött, hogy Spanyol országban kezdett új életet.

Dédnagymamám Cseh Erzsébet híres gyerek sebész volt.

 


Családi legenda a Kupics Redl Család történetébol:

Nyolc-kilenc éves kislány lehettem és télen anyámnak kellett

segíteni, mert négy éves öcsém és én voltunk otthon, mert Apám

halála után a többi testvéreimnek munka után kellett nézniük.

Babot és kukoricát kellett morzsolni, illetve fejteni.

Számomra unalmas volt a munka, kértem Anyámat, hogy meséljen a Család ostörténeteirol, mert tudtommal az elejtett szavakból nagyon

változatos életet éltek a felmeno Oseim ebbol az egyik történet,

Édesapám Nagybátyának tragikus élete.

Alfréd Redl édesapám nagybátya volt, aki az Osztrák-Magyar

Monarchia vezérezredese volt a Titkos Szolgálatokat az Ellenorzo-

osztályon.(Ferenc József Császár nagyon szerette, de Rudolf

trónörököst nem). A császár feltétlen bizalmát élvezte. 1913-at

írt a Történelem, háborús szelek lengték be Európát, készülodés

volt a Monarchiában is. Az Orosz tikos szolgálat szerette volna megszerezni a felvonulási tervet. Alfréd Redlrol megtudták hogy, homoszexuális volt, zsarolták hogy adja át a felvonulási iratokat, ellenkezo esetben újságban leleplezik, hogy "meleg", ami abban az idoben törvényileg tiltott volt. olyan dokumentumokat adott, ami nem fedte a valóságot. Ráállítottak egy fiatal olasz fiút, akibe beleszeretett s aki

a lakásáról ellopta az eredeti dokumentumokat. De bevallotta

Frédi bácsinak, hogy ügynök és az orosz titkos szolgálat bízta meg.

Elhatározták hogy elutaznak Fiumébas onnan hajóval olyan országba

mentek, ahol nem kereshetik oket. Sümegen megszakították az utazást,

s Frédi-bácsinak elment a Mária-majorba , ahol édesapám lakott a családjával és anyjával, aki Frédi-bácsi testvére volt, akitol o elakart búcsúzni. Az én Anyám szerint Apám, Nagymama és Frédi bácsi a szobában, (németül) nagymama nagyon sírt, hogy testvérét elveszti, de vigasztalta, hogy tisztázza magát és vissza jön. Csehszlovák újság megírta, hogy beteg hajlamú, így az utazás folytatása tárgytalan volt, visszautazott Bécsbe és levelet írt, hogy tole ellopták a dokumentumokat és fejbe lotte magát. Apám volt a temetésen, bécsi temetoben pihen. Kitört az elso világháború a sajtónak nem volt érdekes többé, a háború borzalmai töltötték meg a sajtó hasábjai.